13.fejezet

***

A fejem borzalmasan fájt. Mintha kővel dobálták volna. Hasam is fájt és a lábam is. Ráadásul még korom sötét is volt. Viszont a hang a ismerős volt. Ash,Siva és Jay vitáját hallottam kicsit távolabbról. Tom  horkolását -vagyis szerintem ő volt- és Max és Nathan hangját egész közelről. De isten tudja miért,még mindig nem láttam semmit.

Pár perc múlva rájöttem,hogy elaludtam. Ezért van sötét...legalábbis a fejemben azért. Lusta voltam kinyitni a szemem. Sokkal kényelmesebb volt így hallgatni a történéseket. Leszámítva,hogy mindenem zsibbadt. Szóval inkább 'aludtam' tovább. Vagyis ők ezt hitték.

-Él még?-aggódott kopasz barátunk.

-Nem. Hipnotizáltam a szexisen formás vállammal, bele zúgott és meghalt.-felelt cinikusan Nathan. 

-Mindig is tudtam,hogy gyilkos tested van.

Eddig bírtam tovább,hogy ne vigyorodjak el. Szép lassan kinyitottam a szemem és kb kevesebb mint húsz centire az arcomtól találtam szembe magam Nathannel és Maxel.

-Él még.-állapította meg Max és elment.

-Ez csak a szelleme.-szólt utána.-Visszajött a halálból,hogy utoljára lásson.-vigyorgott mint aki éppen megrontani készül.- Igaz?

-Álmaidban.-nevettem el magam.

-Abban lehet.-nézett vissza a laptopomra,ami még mindig az ölébe volt.

Ezen a kijelentésen kicsit nagyot néztem. Amit gondolom észre vett és mosolyogva hozzátette.: -Nyugi.Csak hülyülök.

-Szerencséd.-mutattam rá és kerestem elő a telefonom a táskámból. Volt pár nem fogadott hívásom -amit gondolom azért nem hallottam mert vagy süket vagyok,vagy le volt némítva a telefonom- meg egy SMS-m,amit rögtön meg is néztem.

Bátyámtól kaptam. 

"Hívd fel anyut ha leszálltál. Ki van akadva az 'öt csávóval van a pici lánya ötven napig egy másik országban' dolog miatt."

"Mond meg neki,hogy amint tudom hívom.És,hogy ne aggódjon."

Hirtelen eszembe jutott valami. Nathanre néztem.

-Mennyit aludtam?

-Nem sokat. Max háromnegyed órát.-felelt szemét le nem véve a monitorról.

-Értem..ja amúgy bocsi,hogy úgymond "rajtad" -kapirgáltam a levegőben, macskakörmöket mutatva- pihentem. 

-Engem nem zavart angyalka. Te bármikor.-mosolygott rám azzal a tipikus kisfiúsan édes mosolyával.

-Ez aranyos.-jelent meg előttünk a semmiből Jay és ült kettőnk közé és suttogásba kezdett.-Könyörgöm srácok. Had maradjak itt. Nem bírom tovább azzal a két idiótával.-bökött Siva és szőke barátnőm felé akik éppen remegve kuporogtak a másik kanapén.

-Mondtam,hogy ne ülj mellé.- sóhajtottam.

-Ash-l semmi gáz nem lenne. Tök simán meg tudnám nyugtatni. De Siva kikészít. Akárhányszor lenyugszom vagy én vagy a szöszi mindig nekikezd az apokalipszis ötletének. Eddig vagyok a napkitörésekkel és a klausztrofóbiás megnyilvánulásokkal.-mutatott a feje fölé.

-Megértelek.-öleltem meg.-De én tizennyolc éve ezt hallgatom. Szóval legyél férfi és viseld el.

-Nem. Ezt nem lehet.-vágta be a durcás kisfiú képet.

Erre már semmit nem mondtam. Betettem a fülembe a fülest és zenét hallgattam,Twittereztem. 

Pár ember írt,hogy nagyon várja a koncertet és kíváncsi milyenek vagyunk élőbe. Párnak válaszoltam. Aztán nagyon nem tudtam mit csinálni. Szortíroztam a zenéim közül. Minden olyat kitöröltem amit nem hallgatok. Fotóim közül is töröltem néhányat. 

Csodák csodájára a repülőn volt térerő szóval arrébb vonultam és anyut is felhívtam aki mint Chris is mondta nem nagyon örült a turnénak. Mondhattam neki bármit ő arra tért ki,hogy vigyázzak és védjem meg magam. Csak tudnám mitől. Mert ha olyanokra gondolt,mint Max kopi-buci fejétől vagy Nathan szexis vállától akkor az sikerülni fog. Talán..nem tudom. Az utóbbi az előbb is megtámadott. Vagyis én őt. Mármint a vállát. Mindegy! A lényeg az,hogy feleslegesen parázik megint. De ezt már megszokhattam volna.

Vele is gyorsan lerendeztem a beszélgetést. Negyed óránál többet nem beszélhettünk. Így visszamentem a korábban már Nath-l magunkévá tett kanapéhoz és ledobtam magam. 

A változatosság kedvéért már nem volt nála a gépem.Hanem a táskám mellé volt téve szépen lehajtva.

-Lemerült,igaz?-kérdeztem tőle miközben telefonomat babráltam.

-Le.-követte példámat és vette ő is kezébe mobilját. 

Most,hogy így jobban megnéztem senkinek se volt ugyanolyan telefonja. Nathnek Galaxy S 2 volt. Jaynek a mostani telefonja Xperia Play, Sivanak Xperia Arc S, Tomnak iPhone 5,Maxnak Xperia P,Ashleynek Galaxy S3 nekem meg iPhone 4-m van. Csak a telefonjaink értéke több mint egy átlag család kétheti fizetése. Durva.

A gép szép lassan leszállt. Összekaptuk magunk körül a szét hagyott cuccokat és indultunk is ki a reptérre ahol már várt minket egy kocsi a hoteltől. Épp,hogy az első lépést megtettük a reptéren ,Siva hatalmas kiáltás kíséretében a földre borult és kezdte csókolgatni a betont.

-Szilárd talaj!- itt csatlakozott hozzá Ash is.De teljesen felesleges volt le ülnie mellé. Fél perc múlva felkapta és vagy két percig ott pörgött a karjai közt szöszinkkel. Jay úgy nézett Sivara mint akit meg akart folytani egy fűszállal. Amikor ere rájött a hiperaktív talajkedvelő társunk,oda ballagott hozzá és a kezébe adta szegény Ashleyt. 

-Szállítmány.-vigyorgott göndör kapitányra és gyorsan eloldalgott onnan.

Ahogy így végignéztem kis csapatunkon rá kellett jönnöm. Ez egy borzalmas hosszú utazás lesz. Gondolatmenetemből Nathan ugrasztott ki. 

-Ne is foglalkozz velük. Lenyugszanak.-mondta és húzott maga után a minket váró kisbuszhoz.