2013. szeptember 15., vasárnap

36. fejezet ( 2.évad )

* 5 nappal később, este hét óra, Roxanne szemszöge*

 - Ezeket mind bele kell rakni - dobtam le Alexis mellé a földre egy rakat összehajtott pólót.
 - Mennyi időre is mész? - tette fel kérdését. 
 - Két és fél hónap - másztam vissza a szekrénybe - Igazából nem is értem miért pakoltam ki a bőröndökből. Totál értelmetlen volt - sóhajtottam nagyot.
 - Mennyi rövid gatyát viszel? - fordult felém.
 - Nem tudom - hajoltam ki a gardróbomból - mennyi van ott?
 - Húsz minimum - mutatott a két kupac nadrágra - plusz még a szoknyák, hosszú nadrágok, egyberuhák és a cicanadrágok.
 - Akkor annyi elég lesz. Jöhetnek a pólók. Abból mennyi kell?
 -  Ennyi gatyához és szoknyához legalább negyven - nézett körbe a padlón terpeszkedő halmokon.
 - Hát rendben - hajoltam vissza a pólókért, pulcsikért, trikókért, toppokért. Idő és hajolgatás spórolás gyanánt kiszedtem a fehérneműs szekrényem tartalmának több, mint felét. Majdnem az összes fürdőruhám, tizenöt fullcapet, alkalmi és buli ruhákat, magassarkúkat, torna cipőket, bakancsokat, egyéb fontos dolgokat.
Mindent lepakoltam a földre, szépen sorba rakva. Alexis a laptopját rátette az őlében csücsülő pulcsi halomra. 
 - Most segítesz vagy netezel? - fordultam felé.
 - Csak felnézek twitterre, olyan cukik a rajongóim - vigyorgott rám - Elnevezték magukat Lexaholic-oknak. Tiszta édes.
 - Ja, pont mint a Westie-k - hajtottam bele az első bőröndbe néhány szoknyát.
 - Nem értem miért egy kutyanév lett a rajongó táborod neve.
 - Mert ezt tudták kihozni a Westből - vontam vállat - meg amúgy is. Szerintem aranyosak, kölyök kutya szerelem van köztem és a fanjaim közt - vigyorodtam el. 
 - Az, tiszta Puppy Love - nevetett Lex, és bújta tovább laptopjának monitorját.
Alkalmasnak éreztem az időt, hogy lefényképezzem és felrakjam Instagramra, mennyire segítőkész barátnőm van nekem.
@RWestOfficial: Azt mondta segít pakolni.. #Thanks @LexisLloyd

***

 - Szöszi - hallottam meg Thor hangját, miközben valaki rázta a vállam - Szöszi, ébresztő. Egy óra múlva indul a gépünk.
 - Mmm - nyújtózkodtam - Tíz perc és kész vagyok.
 - Rendben - állt fel az ágyam mellől - Levittem a táskáid, Izakkal lenn várunk - mondta majd becsukta az ajtót.
Felültem és fél perc magam elé bambulás után elindultam a fürdőszobába. Letusoltam, megcsináltam a hajam, felkentem egy vékony, alap sminket, felvettem a tegnap előkészített ruháim, kikotortam az itthon maradó ékszereim közül két karkötőt és egy nyakláncot, telefon, laptopom és azok töltőit beledobáltam a táskámba, egy napszemüveg, az irataim és a kulcsaim társaságában.
Lerohantam a lépcsőn, a hűtőből kikaptam egy müzli szeletet - amit eddig sose látott gyorsasággal faltam be - , majd miután kivittük minden táskánkat és egyéb fontos cuccainkat beültünk a kocsiba és a Heathrow felé vettük az irányt. Alexis és Skylar vittek ki minket a repülőtérre.
Miután kiértünk a lányok el is mentek, Alexisnek fotózása lesz, Sky pedig hatalmas ház takarító banzájt tervezett, amit a mai nap folyamán végre is fog hajtani.
 - Most merre menjünk? - kérdeztem mikor beértünk a repülőtérre. Még mindig elég kókadt vagyok, nagyon reggel van még. 
 - Arra - mutatott jobbra Izak - Ahogy látom az ott Nano, szóval arra.
Mielőtt elindultunk a kisebb tömeg felé Thor beszerzett egy ilyen bőrönd tologatós "kis" kocsit, amire rádobáltuk az összes táskánk.
 - Roxi - futott felém Nareesha és ölelt meg.
 - Szia - viszonoztam ölelését - Sokat kellett várnotok rám?
 - Dehogy, mi is csak tíz perce érkeztünk meg. Gyere, arra vannak a fiúk - fogta meg kezem és kezdett el húzni a reptér legzsúfoltabb sarkában. Volt itt vagy kétszáz fiatal, egy kis kordon és nyolc biztonsági őr választotta el Nanoékat tőlük. Mindegyikük a fiúk neveit sikongatták.
Mikor Nano meglátta, hogy közeledünk odaszólt Big Kevnek aki, a kordon jobb oldali végében átsegített engem a kis fém kerítésen. Miután sikeresen átkerültem a fiúk oldalára illendőnek találtam odamenni hozzájuk és köszönni nekik.
 - Roxamoxaaaaaaa - kapott fel JayBird.
 - Birrrrrrrrrrd - vigyorogtam rá, miután elengedett.
Ezután mindenkinek köszöntem gy öleléssel. Mikor megöleltem Nathant, akkor a legtöbb rajongó szája tátva maradt, a többiek meg csak kiabáltak. " Újra együtt vagytok? " " Megint kezditek? ", stb.
A rajongótábor fele az én nevemet kezdte el kiabálni, így nekik is köszöntem, néhányan csináltak velem képet, néhányuknak aláírást adtam. Csak a szokásos.
Ezután Izakaya közölte velünk, hogy el kéne foglalnunk a helyünk a repülőn. Magán gépen utaztunk megint. Sokkal egyszerűbb és kényelmesebb, mint egy szimpla repülő.
Thorral elfoglaltunk két ülést egy négyüléses, asztalkás boksz szerűségben. Izak és Nano különültek tőlünk. Siva, Jay, Tom és Nareesha egy ugyanolyan bokszban telepedtek le, mint mi. Nathan, Max és Big Kev meg egy másikban.
Ledobtam a táskám a mellettem lévő ülésre, előkotortam a telefonom és kezdtem böngészni a világhálót.
 - Na itt vagyok - ült le Rocco.
 - Miért, elmentél? - vontam fel szemöldököm.
 - Igen, feltettem a bőröndjeid oda - mutatott a kis tartó polcra.
 - Jaaa, milyen kis erőember vagy - mosolyodtam el.
 - Ez a dolgom hölgyem - kacsintott rám, aminek hatására elnevettem magam. Dilis Thor. Imádom.
 - Gyere ide te, Gentleman - húzódtam közelebb hozzá és kapcsoltam be telefonom előlapi kameráját.
Kérésemnek eleget tett, közelebb jött hozzám és bepózolt. Vagyis csak próbált. Annyira remegett a kezem, így reggel, hogy nem  bírtam meg tartani a telefont normálisan, így állandóan elmosódott a kép.
 - Megpróbálom én - kapta ki a kezemből mobilom.
Neki persze elsőre sikerült. Bár mondjuk a képen csak én vágtam normális fejet, de legalább éles lett.
 - Köszönöm uram - hajoltam át az asztalon és adtam egy puszit az arcára - nem tudom mire mennék maga nélkül.
Ezen csak nevetett.
Míg ő kifejezte tetszését az előbbi mondatomra, én kiposztoltam Twitterre a készített képet.
@RoxanneHayleen: L-L-L-Los Angeles #helpme @mrthor

***

Épp a LA-i reptéren törünk át Thorral. Hihetetlen itt is mennyien vannak, mintha Obama és családja érkezett volna. A paparazzok gépeinek vakujától alig látok és ráadásul a nyolc órás repülőút alatt el is aludtam a vállam. Jól kezdődik ez az egész.
Izakaya villámgyorsan nyitotta ki előttem a kisbuszt, mikor kiértünk a repülőtér előcsarnokából. Rögtön beugrottam a hátsóülésre, elém Nareesha, Jay és Nano, mellém Nathan és Siva. Kev, Thor, Max és Izakaya a másik kocsiban foglaltak helyet. 
Innen egyenesen Justinért és Kennyért mentünk. Miután őket is felszedtük, elindultunk abba a tengerparti házba ahol az előző szériát is forgatták a srácok. Már itt voltak az operatőrök. Rövid bemutatkozás után elindultunk a házba. Vagyis inkább palotába. Sokkal nagyobb ez a ház, mint a TV-ben látszott.
Miután a fiuk megtalálták a régi szobáikat, mi is választhattunk. 
Az előző évadhoz képest annyi lesz a változás, hogy most Nano is itt fog lakni. Nehéz felfogni, de már nem egy Nano fan club van Twitteren és Facebookon is. Nagyon durván megszerették ezt a befásult csávót.
 - Emberek - szólalt meg Nano - nagyon örülök, hogy újra itt vagyunk és, hogy kibővültünk két rendkívül tehetséges emberrel. Justin, Roxanne, szeretném a saját, a rajongóitok és Scooter nevében is megköszönni, hogy elvállaltátok a szereplést. Hisz tudom, hogy mindkettőtöknek lenne jobb dolga. Majdnem három hónap rengeteg idő. Szeretném ha ezt az időt nagyobb felhajtások, balhék nélkül tennénk meg.
 - Nem garantálunk semmit - szólalt meg Justin mellettem - mi még szüzek vagyunk a reality szakmában. Nem igaz, Xannie? - nézett rám.
 - Hát igen - válaszoltam - ezért kérlek, könyörgünk, legyetek óvatosak velünk.
 - Nyugi, nem fog fájni - vigyorgott ránk Tom.
Ezen mindenki nevetésben tört ki. Mi lesz velünk két és fél hónapig, ha még egy óráig se tudunk normálisan viselkedni? El fog szabadulni a pokol. Egy napfényes, tengerparti, luxuspokol. 
 - Na jó, szexista banda - szólt közbe Izakaya mosolyogva - ettől a perctől kezdve mindenki érezze otthon magát ebben a hatalmas házban.
 - Új otthonunk örömében ideje legurítanunk a kötelező, kezdő rövidünket - mondta Tom miközben beugrált a bárpult mögé és kiöntögette a főszereplőknek, nekünk az alkohol tartalmú átlátszó löttyeinket. 
Egyszerre húztuk meg a kis pohárkákat, és fintorodtunk el a maró érzés hatására. Ezután megbeszéltük, hogy kiülünk egy kicsit a kertbe, süttetjük magunkat a kipakolás előtt. 
A kertbe csak egy asztal és hozzá négy szék volt kitéve. Így én, Nathan , Jay és Max a földre ültünk, Justin, Tom, Nareesha és Siva pedig a kovácsolt vas székekben lelték meg kényelmüket. 
Míg a többiek beszélgettek mindenféléről a - hüvelygombás reklámtól elkezdve, egészen az oposszumok szaporodásáig - addig én megnéztem a Twitter képemre a reakciókat. 
Bár a képre túl sok nem jött, a "könyörgöm kövess be" és a "gyönyörű vagy, legyél a feleségem" tweeteken kívül, de egy igen kedves régi barátom írt nekem.

Mishell Gray @ MishellGray
@RoxanneHayleen LA-ben vagy, ribi? 

Roxanne Hayleen @RoxanneHayleen
@MishellGray yep drágám, te is itt vagy?

Mishell Gray @MishellGray
@RoxanneHayleen hol máshol? :) holnap találkozzunk már valahol!

Roxanne Hayleen @RoxanneHayleen 
@MishellGray reggel írj SMS-t, hogy hol, mikor. ott leszek :)

Mishell Gray @MishellGray
@RoxanneHayleen 

Miután lebonyolítottam társadalmi életem, jött a következő értesítés. Azt hittem Shell akart még mondani valamit, tévedtem. NAGYOT TÉVEDTEM, mikor erre gondoltam. Olyan dolog történt amire nem számítottam, tényleg, egyáltalán nem. 

@NathanTheWanted: hey beauty @RoxanneHayleen
Már csak ez kellett. Gyilkos pillantást vetettem Nathanre.
 - Ezt most miért kellett? - tátogtam el neki, mire csak megrántotta a vállát.
Két másodpercen belül jöttek a gyanakvó tweetek. Idióta barom. Mi szükség volt erre? Komolyan. MI?! Nem elég, hogy így is több ezer ember beszél rólunk, és arról, hogy jöjjünk újra össze meg a többi. Nem. Rátesz még egy lapáttal. Retardált. 
Miután megláttam a hatmilliomodik "#NOXANNE ÚJRA? ATYAÉG!!!! ASDFGHJKL" csiripet elegem lett. 

Roxanne Hayleen @RoxanneHayleen
MÉG MINDIG SZINGLI VAGYOK!!!! Könyörgöm, ne kombináljatok. NEM járunk!



Tudom,  rövid is, uncsi is, eseménytelen is, sablonos is.. bocsánat!!! :(
Nagyon rég nem hoztam részt, szóval legalább egy kis csonkot hozni akartam..
Ezután már jönni fognak az JÓÓÓÓ részek, eskü ;)
Kommenthatár még mindig NINCS!
DE!! ez nem azt jelenti, hogy nem esne jól pár komi. :)
Igyekszem a következőkkel és amint tudom, hozom az új blog linkjét is.
Kisses.
R.W.-

3 megjegyzés:

  1. Hogy dobjuk fel ST; iskolai napjait. ÍGY kérem szépen *-* egyszerűenfenomenálisanhihetlenülnagyoncsudaklassz:D ha nate és roxi nem fog megint járni én nem is tudom....kell *-* a következő *-* rész :D <3

    VálaszTörlés
  2. alapjában véve a történet tele van tartalommal egyáltalán nem unalmas bár szerintem kicsit sok az ide oda ugrálás és kicsit furcsálom,hogy Nathan egyből ennyire közvetlen lett és kicsit nekem még sok az új név és ennyi szereplő,de díjjazom hogy ennyire sok kép van benne mert ettől sokkal élettelíbb :) EMBEREK FÉLREÉRTÉS NE ESSÉK NEM BÍRÁLOM A LEGJOBB BARÁTNŐMET CSUPÁN CSAK EGY KIS ÉPÍTŐJELLEGŰ KRITIKA!!! szeretlek husom és a tiéd a legjobb blog a világon <3

    VálaszTörlés
  3. Legyen újabb rész :DD tetszik a story :d

    VálaszTörlés